Szaldós és bruttós elszámolás

Szaldó vs Bruttó elszámolás

Szaldós és bruttós elszámolás

Mivel 2021 eleje alaposan megbolygatta a napelemes rendszerek piacát, szükséges pár dolgot tisztázni.

Szaldós elszámolás: ha valaki jelenleg napelemes rendszert létesít, az a rendszer beüzemelése után úgynevezett szaldós elszámolási rendszerbe kerül be. Ez annyit jelent, hogy mivel a napelemek áramtermelése biztosan nem esik egybe a szükséges fogyasztással, a fogyasztáson felüli többlet termelés a közcélú hálózatba folyik be. Ezt a mennyiséget méri a villanyóra. Ez az időszak jellemzően a nappali időszak, amikor több a napelemes rendszer termelése, mint a háztartásban jelentkező fogyasztás. Az esti-éjszakai időszakban a napelemek már nem termelnek áramot, ilyenkor a háztartás a közcélú hálózatból veszi fel a szükséges energiát. Ezt is megméri a villanyóra. Az elszámolás úgy történik, hogy a fogyasztási időszak végén, ami jellemzően egy év, a hálózatba betáplált és az onnan felvett áram mennyiségét kivonják egymásból, és a fennmaradó összeg lesz a villanyszámla alapja.

Ha többet táplált be az ügyfél, mint amit felvett, jogosult a többlet termelés számára történő kifizetésére. Ha a betáplált áram mennyisége kevesebb a felvett áramnál, akkor a villanyszámla alapja a felvett és betáplált áram különbözete. Ez az elszámolás minden esetben kWh alapú.

Bruttós elszámolás: az alapok ugyanazok, mint a szaldós elszámolásnál, csak itt a fogyasztási időszak végén az elszámolás már nem kWh, hanem Ft alapú. A hálózatból felvett áramot meghatározzák Ft-ban, valamint a hálózatba betáplált áramot is Ft-ra váltják át először. Viszont a hálózatba betáplált áram átvételi árát az illetékes hatóság fogja mindig meghatározni. Ezáltal sokkal nehezebben számolható a megtérülés, mivel a betáplált áram átvételi ára változó, és nagy valószínűség szerint kevesebb is lesz, mint a hálózatból felvett áram ára. A két Ft összeget ezután kivonják egymásból, és ez lesz a villanyszámla alapja. Könnyen belátható, hogy előfordulhat olyan eset, hogy ahol a szaldós elszámolásba eső ügyfél pénzt kaphat pontosan ugyanazért a betáplált-felvett áramért, amiért a bruttós elszámolásúnak viszont fizetni kell.

Alapból a bruttós elszámolás a 2024. január 1-e után létesített napelemes rendszereknél alkalmazandó. Aki 2024 előtt létesítette a napelemes rendszerét, és szaldós elszámolásba esik, az 2024 január 1-e után is a szaldós elszámolásban marad. Aki viszont pl. az 50%-os vissza nem térítendő támogatás miatt kénytelen volt a bruttós elszámolást választani 2024 előtt, az már végleg a bruttós elszámolású rendszerben fog maradni, a két rendszer nem átjárható. Itt meg kell említeni egy fontos dátumot, ami 2021. június 30. Az ez előtt létesített napelemes rendszerek esetén mindenki a szaldós elszámolásba kerül. Az ez után létesített rendszerek esetén viszont csak akkor kérhető az 50% támogatás, ha az ügyfél csatolja az áramszolgálatóval kötött bruttós elszámolásra vonatkozó szerződés másolatát.