Európa napenergia-stratégiája a hőhullámok ellen

Az elmúlt években Európa számos országában tapasztalhattunk rekordhőmérsékletet, ami komoly kihívás elé állította az energiarendszereket. A hőhullámok miatt a légkondicionáló berendezések használata megnőtt, ami egyben jelentős áramigény-növekedést is eredményezett. Ebben a kritikus helyzetben a napenergia vált az egyik legfontosabb eszközzé az energiahiány elkerülése érdekében.

Dél-Európa napenergia-boomja

Dél-Európa, különösen Spanyolország és Görögország, az elmúlt években jelentős napelem-kapacitást épített ki. Spanyolországban például rekordmennyiségű, 4,5 gigawattnyi napelemes kapacitást telepítettek, ami hozzájárult ahhoz, hogy a hőhullámok idején ne legyen áramhiány. A napenergia előnye, hogy a legmelegebb időszakokban, amikor a hűtési igény a legnagyobb, a legnagyobb teljesítménnyel működik.

Milyen hatása van a napenergiának az energiarendszerekre?

Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a napenergia önmagában nem elegendő az energiarendszerek stabil működéséhez. Bár a napenergia hozzájárul a kereslet kielégítéséhez, más energiaforrásokra is szükség van a hálózatok stabil működéséhez. Ezen kívül az éghajlatváltozás miatt a jövőben még több és súlyosabb hőhullámra számíthatunk, ami tovább növeli az európai energiainfrastruktúrára nehezedő terheket.

Mi a válasza Európának az éghajlatváltozásokra?

A tudósok szerint az éghajlatváltozás miatt az elkövetkező években gyakoribbá és még súlyosabbá válnak az olyan hőhullámok, mint amilyeneket Dél-Európa idén nyáron elszenvedett. Ezért fontos, hogy a kontinens energiarendszerei felkészüljenek az efféle kihívásokra, és további beruházásokat indítványozzanak a napenergia és más megújuló energiaforrások terén. Az Európai Bizottsághoz intézett levelében több szövetség is arra szólította fel az uniós országokat, hogy gyorsítsák fel az energiahálózatokba történő beruházásokat és támogassák a napenergiával kapcsolatos projekteket.

Annak ellenére, hogy a napenergia dinamikus növekedést mutat, a legtöbb helyen még mindig csak kisebb részét képezi az összes energiaforrásnak. Az év nagy részében a szél, a gáz, a szén és az atomenergia dominálja az energiatermelést. Az elemzések alapján az is kiderült, hogy az idei nyár stabil energiaellátásának egyik oka az volt, hogy az általános áramigény nem volt magas. Ezt a trendet már a tavalyi év óta tapasztaljuk, amikor Oroszország csökkentette a gázexportját Európába.

Jelenleg az energiaárak Európában magasabbak a korábbi évekhez képest, ami arra ösztönözte a fogyasztókat és az ipari szereplőket, hogy takarékoskodjanak.

Azonban az idei extrém hőség néha megingatta ezt a fogyasztási szokást. Ennek ellenére az áramfogyasztás általában alacsony maradt. Például Olaszországban a júliusi áramfogyasztás 4,4%-kal volt kevesebb, mint az előző évben, míg Spanyolországban 3,6%-kal csökkent.