Mi várható a napelemes piacon a közeljövőben?

Várható szabályozási változások a napelemes rendszereknél

Fontos előre bocsátanunk, hogy az alábbiakban cégünk szakmai véleményét olvashatják a várható szabályozási változásokról. Elemzésünket a legfrissebb jogszabályi keretek – köztük a 131/2026. (VIII. 28.) Korm. rendelet, a kapcsolódó MEKH és GEM rendeletek –, valamint a szakpolitikai nyilatkozatok alapján állítottuk össze.

Ígérjük, a száraz jogszabályi hivatkozásokat ezzel be is fejeztük, a továbbiakban közérthetően mutatjuk be, mit jelentenek ezek a változások a gyakorlatban!

Mit jelent ez a meglévő és a leendő napelemes rendszereknél?

• Szabadpiaci áramértékesítés (bruttó elszámolásban): Ha már van napelemes rendszere és bruttó elszámolásban van, a hálózatba betáplált áramot a jövőben szabadon értékesítheti bármely olyan energiakereskedőnek vagy piaci szereplőnek (aggregátornak), aki erre engedéllyel rendelkezik.Az eddigi egyetemes szolgáltató, jellemzően az MVM, továbbra is köteles átvenni a villamos energiát a jogszabályi áron (kb. 5 Ft/kWh), azonban a piacon megjelenő új szereplők ennél jóval kedvezőbb átvételi árakat kínálhatnak a lakossági termelőknek.Jelenleg egy olyan piaci szereplő van, akinek versenypiacon értékesíthet a lakossági napelem-tulajdonos. Ez a szereplő jellemzően jóval magasabb átvételi árakat kínál.
• Kötelező okosmérők és idősávos elszámolás: Az új szabályozás kiterjeszti az okosmérők alkalmazását. Bizonyos, évi 4000 kWh vagy annál nagyobb fogyasztású, kisfeszültségű felhasználási helyeken az elosztó köteles az okosmérő felszereléséről gondoskodni.Az okosmérő lehetővé teszi, hogy a fogyasztás időbeli alakulását pontosabban lehessen mérni. Ez teremti meg az alapját az idősávos, illetve dinamikus elszámolásnak: a villamos energia ára a nap folyamán változhat.Például a csúcsidőn kívüli vagy napos időszak olcsóbb, míg a délutáni vagy esti csúcsidőszak drágább lehet.Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden ilyen fogyasztó automatikusan dinamikus tarifára kerül.

  Ez a modell Nyugat-Európában már régóta működik, és a csúcsidőszaki fogyasztás átütemezésére ösztönöz.

  Hasonló árazási logika más területeken is megfigyelhető: például a repülőjegyek ára ünnepi időszakban magasabb lehet, egyes vendéglátóhelyeken hétvégén eltérő árakkal találkozhatunk, illetve az üzemanyag ára is jelentősen különbözhet egy autópálya melletti és egy városi töltőállomás között.

• Energiatárolók (akkumulátorok) bejelentése:
  • Új rendszereknél: A 2 kWh-nál nagyobb tárolókat már az igénybejelentésben és a tervekben is szerepeltetni kell.Fontos, hogy ez kizárólag a helyhez kötött akkumulátorokra vonatkozik. Az elektromos autók, még ha képesek is a háztartást árammal ellátni, kivételt képeznek.
  • Meglévő rendszereknél: A 2026. augusztus 29. előtt létesített energiatárolókat is be kell jelenteni.Ez a rendszerhasználó, vagyis a tulajdonos kötelezettsége, melynek határideje: 2027. június 30.Ennek lebonyolításában javasoljuk a kivitelezővel való egyeztetést.
• Egyszerűsített csatlakozás új építésnél: Új ingatlan építése esetén a napelemes igényt és a hálózati csatlakozási igényt már egyszerre, egy lépésben be lehet adni.Nem kell megvárni a hálózat kiépítését, ami jelentős adminisztratív könnyítés.
• Célzottabb rezsicsökkentés: A piaci szereplők és a döntéshozók részéről is egyre határozottabb az az elképzelés, hogy a rezsicsökkentés rendszerét az alanyi jogú támogatásról rászorultsági alapúra kell átállítani, kiszűrve például a luxusfogyasztást, mint a medencefűtést.

Összegzésünk

A szabályozás a sávos, illetve változó áramárak, a piaci alapú áramértékesítés és a saját fogyasztási célú tárolás irányába mutat.

Ebben az új környezetben egy energiatárolóval kiegészített napelemes rendszer ismét kifejezetten jó megtérülésű, kiszámítható beruházássá válhat.

Nem beszélve a tárolók vészhelyzeti (Backup) funkciójáról, amely hálózati kimaradások vagy karbantartások esetén is folyamatos és biztonságos áramellátást biztosíthat az ingatlannak.

Ennek az idei atomerőművi reaktorleállások adnak különös aktualitást.